Szervezetfejlesztés mesterfokon: eszközök és módszerek

A szervezetfejlesztés segíti a vállalat hatékonyságának, eredményességének javítását. Innovatív megoldások nyomában.

A szervezetfejlesztés (Organization Development – OD) olyan interdiszciplináris tudományterület, ami magában foglalja az emberi munkaerőt, üzleti stratégiát, vállalati menedzsmentet egyaránt. Egyénre- vagy az egész csapatra ható megoldásokkal hosszú távon is jelentősen javítható a cég és a dolgozók teljesítménye. Minden, amit a szervezetfejlesztésről tudni érdemes.

A szervezet fogalma és az üzletfejlesztés alapjai

A 21. század a folyamatos átalakulások, változások, innovációk kora. Azok a vállalatok, amelyek nem szánnak elég időt és energiát a megújulásra, valószínűleg nem sokáig húzzák. Szervezet alatt olyan csoportokat értünk, ahol a feladatok és munkakörök valamilyen szinten egymáshoz kapcsolódnak.

Richard Beckhard elmélete szerint a szervezetfejlesztés (Organization Development – OD) egy tervszerű, a szervezet egészére kiterjedő, felülről szervezett törekvés, ami különböző módszerek és ismeretek felhasználásával a hatékonyság, életképesség szintjének javulását segítik.

Az üzletfejlesztés tehát azt a folyamatot jelenti, ami az üzleti és gazdasági környezethez való alkalmazkodást, versenyképesebbé válást idézi elő. A munkát gyakran külsős szakértők látják el, de belülről is sokat tehetünk a pozitív változásért.

Szervezetfejlesztés célja, módszerei és lépései

Nincs kőbe vésve, hogy miképp és milyen módon kell elvégezni az adott szervezet fejlesztését. Ennek ellenére léteznek jól bevált gyakorlatok, praktikák, amik szinte garantálan növelik a cég teljesítőképességét. A cél, hogy az egyén, a csapat, vagy akár az egész vállalat (szervezet) teljesítménye jobb legyen. Ez is egyfajta változásmenedzsment.

Több vélemény, módszer is napvilágot látott már, ezek közül a legnépszerűbbekeket érdemes áttekinteni, illetve megvizsgálni az egyénre ható,- illetve strukturális megoldásokban rejlő igazságokat.

Mátrix-szervezet: komplex feladatok egyszerűen

A mátrix-szervezet az üzleti, gazdasági szervezetek egyik alapelveként szolgálhat. Egy komplex vezetési struktúra, amiben mindenkinek megvan a maga helye, szerepe. A tulajdonosoktól kezdve a menedzserekig, alkalmazottakig egyértelmű, kinek mi a feladata. Számos előnye létezik:

  • Komplex feladatmenedzsmentet tesz lehetővé (multik előszeretettel használják)
  • Egyszerű, tiszta megoldások szakmai alapon (nem a röghöz kötött hierarchikus felfogás)
  • Rövidebb kommunikációs utak, gördülékenyebb munkavégzés

Ugyanakkor természetesen megvannak a maga hátrányai is:

  • Belső harcok alakulhatnak ki (hatásköri konfliktusok)
  • Túlterheltség (túl sok munka)
  • Plusz költségek (két szervezeti vonal)

A mátrix-szervezeti modellt egyébként olyan nagy vállalatok alkalmazzák, mint például az IBM, vagy a legnagyobb bankok közül jópár. Legfőképpen a projektalapú iparágakban lehet hatékony, amilyen az informatika, az autógyártás, vagy a pénzügyi vonal.

4EL-modell: akard a változást!

Ez az elképzelés négy elemet takar. Ezek a következők:

    • Ellenállás: ahogyan az emberek általánosságban, úgy a vállalatvezetők és az alkalmazottak egyaránt félnek a változástól, az újtól. Ezért nem is nézik jó szemmel elsőre a változtatási szándékot. A cél, hogy mindez megváltozzon. Hiszen attól, hogy valami új, még nem biztos, hogy rossz. Sőt.

 

  • Elégedetlenség a jelennel: segíti a meggyőzést, ha a dolgozókat a korábbi hibákra, rossz tapasztalatokra emlékeztetjük. Ennek célja azonban nem az, hogy rosszul érezzék magukat, hanem a hibákból való tanulás, és a hajlam a változásra.
  • Elképzelt jövő: a vonzó jövőképnél aligha létezik jobb. Ha átlátható terv, vízió tartozik a változás iránti igényre, a dolgozók egyenként küzdhetnek majd a jobb eredményekért.
  • Első lépés: ha már mindent is elterveztünk, a legnehezebb még hátravan: a valódi cselekvés. Ez ugyanis csak az első lépés, eddig a nulladiknál jártunk.

 

A 4EL-modell egy igazán népszerű szervezetfejlesztési taktika a hazai piacon. Kisebb és nagyobb vállalatok egyaránt könnyűszerrel alkalmazhatják.

Az ötfázisú szervezetfejlesztői stratégia

A szervezetfejlesztő szakemberek általában öt különböző szakaszra bontják a teljesítményjavító, menedzsmenttel kapcsolatos munkálatokat. Ezek a következők:

 

  • Belépés (entry): az első a kapcsolatfelvétel, a kommunikáció létrehozása az adott ügyféllel, szervezettel. Ennél a pontnál meg kell állapítani egy projekttervet, és megkötni a szerződést.
  • Diagnózis (diagnosis): a tényfeltárás az adatgyűjtési folyamatot takarja, ahol felmérik, elemzik és felülvizsgálják a problémákat, releváns információkat. Vagyis mik a fő problémák, miken kell javítani.
  • Visszacsatolás (feedback): az elemzett információkat vissza is kell küldeni az ügyfél számára. Ez egyféle akcióterv, ami felvázolja a változtatási megoldásokat, útmutatót ad a további működésre.
  • Megoldások (solution): természetesen mit sem ér az egész megvalósítás nélkül. A megoldás rész ezért magát a problémák kijavítását, a hiányosságok megszüntetését takarja. Ezáltal nő a teljesítőképesség, vállalati eredményesség, hatékonyság.
  • Értékelés (evaluation): az utolsó pont egyfajta összegző, értékelési jelentés arról, sikerült-e elérni a kitűzött célokat. Ajánlásokat is tesz a további működésre, a folyamatos fejlődés mikéntjére.

 

A külsős szakemberek tehát leginkább ezen modell mentén határozzák meg a siker útját. Amennyiben szervezetfejlesztőkkel dolgozunk, érdemes lépésről lépésre végigmenni ezen a struktúrán.

Egyéni módszerek

Megkülönböztetünk ún. egyénre ható módszereket, Hiszen az összképet tekintve elengedhetetlen, hogy a dolgozók elégedettségi szintje minél jobb minőségű legyen. Ezzel nő a vállalat hatékonysága is. A motivált munkatárs mondhatni csodákra képes. Idetartoznak az

  • önismereti foglalkozások,
  • csapatépítők,
  • egyéni fejlődési programok

egyaránt. A legjobb az, ha nem kötelező jelleggel tartják meg a foglalkozásokat, hanem maguk a szervezet tagjai is elsajátítják a “lifelong-learning” (élethosszig tanulás) felfogást. Ki tudja, talán egy jól strukturált szervezetben ez nem is olyan elképzelhetetlen…

Strukturális módszerek

Az egész szervezetre, struktúrára ható módszerek megalkotása nem egyszerű, ámbár annál izgalmasabb kihívás. Idetartoznak a különböző vállalati

  • képzések,
  • teljesítménymérési rendszerek, vagy akár a
  • decentralizálás
  1. A komplex megoldásokkal egy időben javíthatók az üzleti eredmények úgy, hogy közben minden egyes dolgozó is megkapja a szükséges tudást, elismerést.

Innovatív szervezetfejlesztési megoldások

A Sciencer egyedi fejlesztésű felülete alkalmas a vállalatban rejlő fejlődési potenciál mérésére, innovatív stratégiák kialakítására. Elősegítve ezzel a szervezet jövőbeni hatékonyságát, a profitmaximalizálást.

Strukturált módszertan segítségével feltárjuk az optimális szervezeti megoldásokat. Célunk, hogy minden fejlesztési lépés megtérüljön. Olyan megoldást kínálunk, amely a hatékonyság, a jövedelmezőség és a versenyelőny tekintetében a következő szintre emeli a vállalatot. Hisszük, hogy az innováció mindenki számára elérhető!

Latest blog

What is the best practice in a crisis? Survival vs Advanced Mode
We've already discussed the recession in a previous blog post, but as we move forward into the new year, uncertainty keeps growing and until the necessary cost-cutting decisions are made, the future of the business is not yet secure - apart from a moment of relief.
Business Model Canvas: a simple project management tool
What is the Business Model Canvas, what does it look like, what elements does it consist of and how does it support the day-to-day operations of businesses?
All about business planning - launching the new SCIENCER
Your business plans, advisors, innovative ideas and business inspiration: just a hint of what's to come on the Sciencer platform in 2023. Over the past year we have been planning, analyzing and preparing through our business development consultancy projects to present our new tool that can help you not only survive the challenges of 2023, but also gain a competitive advantage.
Strategy Planning for 2023
Companies who start their strategic planning after the new year put themselves at a huge disadvantage. Late planning means that teams and individuals react to the fire drill of the day as opposed to proactively tackling the right set of priorities.When you don’t plan ahead, you lose  valuable selling time and put Q1 at risk.