A Lean megközelítés
A Lean módszertant a 2000-es évek elején dolgozták ki. Fő jellemzői a hipotézisek megfogalmazása az üzlet különböző területein, és ezek tesztelése a potenciális ügyfelek és fogyasztók megkérdezésével. Ebben a módszertanban hatékony módja az ötlet validálásának az, hogy a tesztelhető prototípusokat eljuttatják az potenciális ügyfelekhez. E módszer alkalmazásával a csapatok elkerülhetik, hogy időt és energiát fordítsanak olyan ötletekre, amelyek a való világban nem működnek. A Lean módszertan meghódította a vállalkozói világot. Olyan cégóriások, mint a Dropbox, a Slack vagy akár a Nike is alkalmazzák ezt a módszert, hogy gyorsan teszteljék és finomítsák a termékötleteiket vagy az üzleti elképzeléseket.
A Lean csapat
A Strategic Entrepreneurship Journal nemrégiben megjelent cikkében a kutatók közzétették az első olyan tanulmányt, amely tesztelte a lean startup kulcsfeltevéseit, különös tekintettel a startup csapat összetételére. Az NSF által támogatott 152 lean-startup csapatra vonatkozó egyedülálló és részletes adatok felhasználásával azt találták, hogy a módszer kulcsfontosságú összetevői - a hipotézisek megfogalmazása, a vizsgálat és az üzleti ötletek konvergenciája - a várt módon kapcsolódnak egymáshoz. Azt is megállapították, hogy a csapat összetétele fontos peremfeltétel: úgy tűnik, hogy a gondolkodáson keresztüli tanulás módszerének formális képzése - például az üzleti végzettségű tagok (MBA-k) - korlátozza a learning‐by‐doing módszerének elterjedését. Ily módon az üzleti elmélet korlátozza az üzleti gyakorlatot.
Talán felteszed a kérdést, hogy miért van ez így? A learning-by-thinking módszerei a környezet mentális jelenségeit használják fel annak megtervezéséhez, hogy a vállalat hogyan kezeli a problémákat, azokra milyen megoldásokat nyújt. A learning-by-doing módszerek a cselekvésen és a tapasztalatokból való tanuláson alapulnak.
Három fő megközelítése a próba és hiba, a bricolage és a kísérlet. A próba és tévedés során számos ötletet kipróbálnak abban a reményben, hogy egy ígéretes ötletre bukkannak. A bricolage során a már meglévő megoldásokat új módon kombinálják. A kísérletezés, a harmadik fő tanulási módszer a hipotézisek tesztelésén alapul, némileg ellenőrzött - vagy alternatívaként, ellenőrzött körülmények nélküli - kísérletekkel.
Az MBA-tagokkal rendelkező csapatok, amelyek elkezdték alkalmazni a módszer egyes részeit (különösen az ügyfélinterjúk során), nagyobb valószínűséggel javították a csapatok üzleti ötleteit (az MBA-tagok nélküli csapatokhoz képest). Ebből kifolyólag meg tudja könnyíteni a munkát, ha az MBA-kat rávesszük, hogy nyitottan álljanak a módszer felé. Amennyiben korábban üzleti képzésen vettél részt, eleinte kellemetlen lesz, de készségeid lendületet adnak majd mikor a vizsgálat eredményeit fogod elemezni!
Emellett úgy tűnik, hogy az oktatás sokszínűsége is hatással van a Lean modellre. Először is, a csapat meglévő módszerébe vetett túlzott bizalom és a kezdeti üzleti ötletekkel kapcsolatos túlzott optimizmus nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha a csapat egységes. Ez azért van így, mert a homogén csapatok hasonló ismeretekkel rendelkeznek, és valószínűleg megszilárdítják a már meglévő meggyőződésüket, amikor megfigyelik, hogy csapattársaik is hasonló meggyőződéssel rendelkeznek. Ezzel szemben a sokszínűbb csapatok kollektíven kevésbé magabiztosak és szkeptikusabbak a módszereikben és a kiinduláskor, mivel az adott területtel kapcsolatban nincs konszenzus. Másodszor, az oktatási szempontból sokszínű csapatok könnyebben el tudják képzelni, hogy a potenciális érdekeltek szélesebb köréhez férjenek hozzá, ami megkönnyíti az ilyen csapatok számára a hipotézisek vizsgálatát. Harmadszor, azáltal, hogy szélesebb tudásbázisra és az érdekeltek szélesebb körére építhetnek, az oktatási szempontból sokszínű csapatok valószínűleg szélesebb rálátással rendelkeznek a lehetőségekről. Ez a szélesebb látószög segíthet a sokszínű csapatoknak abban, hogy mind az igényeket, mind a megoldásokat más-más szemszögből lássák.
Végül, de nem utolsósorban, amikor hipotézisek kidolgozásáról van szó, érdemes a minőségre, nem pedig a mennyiségre összpontosítani. Tartsuk szem előtt, hogy sokkal könnyebb néhány világos, átgondolt hipotézist megvizsgálni, mint sok zavaros, bonyolult és átgondolatlan hipotézist.
Források:
