Ugyan az innováció széles körben vizsgált téma, a kutatások nagy része mégis inkább arra fókuszált, hogyan lehet a lehető legpontosabban definiálni azt, mik a különböző összetevői és hogyan lehet sikeres lépéseket tenni felé. Meglepően kevés kvantitatív kutatás létezik a témában, melynek legfőbb okát a mérés nehézsége adhatja.
Innováció és stratégia
Az McKinsey & Company felméréséből kiderül, hogy a felsővezetők 80%-a gondolja úgy, hogy a jelenlegi üzleti modelljüket a közeljövőben különböző tényezők megzavarják. Az Accenture 2015 US Innovation Survey alapján egy hasonló eredmény látható: a felsővezetők 84%-a gondolja azt, hogy a jövőbeli teljesítményük és sikereik jelentősen az innovációtól fog függeni. Már 2010-ben a the McKinsey Global Survey is azt mutatta, hogy a felsővezetők mindössze 4%-a nem definiálta az innovációt stratégiai prioritásnak és nem tervezett foglalkozni vele a közeljövőben. Az innováció a legtöbb vállalkozás és szervezet stratégiai tervei között szerepel, ami nem meglepő, hiszen ez a hosszútávú növekedés elsőszámú hajtóereje számos forrás, többek között a OECD report on Innovation and Growth szerint. A 2011-es Global Innovation 1000 report alapján elmondható, hogy jelentős különbség mutatkozik a bevételekben (11%) és az EBITDA (22%) növekedésében az innovatív és kevésbé innovatív vállalkozások között. Az innováció gyakran rossz hírnévvel rendelkezik azon vezetők és cégtulajdonosok között, akik korábban sikertelen innovációs kísérletek részesei voltak, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy az innovatív cégek gyorsabban növekednek és nagyobb bevétellel rendelkeznek, mint társaik. Míg az innováció elengedhetetlen a hosszú távú működés érdekében bármilyen szervezet életében, különösen fontos a nagy cégek számára szem előtt tartani, ha szeretnének növekedni, vagy a jelenlegi piaci pozíciójukat megtartani. Egyes előrejelzések szerint az 500 legsikeresebb vállalat listáján szereplő cégek jelentős változásoknak néznek elébe, így várhatóan a lista egy jelentős része a következő 10 évben kicserélődik. Ha szervezeted startégiai prioritásai között nem szerepel az innováció, érdemes őket újragondolni és lépést tenni ennek érdekében.
Innovatív teljesítmény
Nem kérdés, hogy az innováció hatalmas kihívást jelent. A HBS professzora, Clayton Christensen szerint a termékfejlesztések 95%-a elbukik, a Startup Genome beszámoló alapján pedig a startupok 92%-a csődbe megy. Ugyan a fenti adatok más kutatások szerint megkérdőjelezhetőek, a fentebb említett McKinsey Global Innovation Survey szerint a felsővezetők csupán 6%-a elégedett cégük innovációs teljesítményével. Ezen felül, a 2017-es PwC Innovation Benchmark-ból az is kiderül, hogy az innovatív szervezetek 54%-ának nehézséget okoz az innovációs stratégia és a nagyobb üzleti stratégia közötti szakadék áthidalása. Ebből egyértelműen látszik, hogy az innováció terén bőven van még hová fejlődni. Az érdekes rész valójában annak a feltérképezése, hogy ez miért van így. Bár hallottunk arról, hogy a K+F-beruházások mikro- és makrogazdasági szinten is innovációt segítenek elő, úgy tűnik, hogy bonyolultabb a rejtvény annál, minthogy egyszerűen pénzt kell költeni a problémára. Például a fentebb említett 2017-es PwC Innovation Benchmark Report és a 2011-es Global Innovation 1000 Report alapján a legjobb innovátorok nem azok, akik a legnagyobb kutatási és fejlesztési költségvetéssel rendelkeznek.
A BCG 2015 Global Innovation Survey alapján a hat legnagyobb kihivás az innovációs teljesítménnyel szemben a megfelelő ötletek kiválasztásához és kivitelezéséhez köthetők, ezen felül valamelyest a szervezeti kultúra is befolyásoló tényező. Ha mindezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy a Deloitte 2016 Global Board Survey szerint az igazgatótanácsok általában a tehetséggondozás és az innovációs/K+F-stratégia fontosságának megértése kapcsán mutatják a legnagyobb hiányosságokat, akkor nagyon valószínűnek tűnik, hogy sok szervezetben a kihívások kiváltó oka a hierarchia legtetején rejlik. Hasonló eredményeket találtak a SpencerStuart 2016 Global Board of Directors Survey során.
A fentebb említett 2015-ös Accenture Survey azt találta, hogy a szervezetek 82%-a pontosan ugyanúgy áll az innováció működtetéséhez, ahogyan a szokásos működése során bármilyen teljesítménynövekedési folyamathoz. Úgy tűnik, hogy ez egyben elég sok kihíváshoz is vezet, hiszen 72%-uk elismerte, hogy szalasztott már el a kulcsfontosságú növekedési lehetőséget, és 60%-a úgy értékelte saját magát a felmérésben, hogy nehezen tanul a korábban elkövetett hibákból.
Amit magunkkal viszünk
Az innovációban való sikerhez úgy tűnik, hogy egy szervezetnek jó sok dolgot helyesen kellvégeznie. Jónak kell lenni az új ötletek gyűjtésében, azok értékelésében és kiválasztásában, ahogy a későbbi megvalósításban és értékesíésben is. Mindezt pedig a szervezet kontextusába kell illeszteni, vagyis össze kell érnie a versenyelőny információs forrásainak, a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal, valamint a választott stratégiával. Ezen területek sok egymástól eltérő képességet és szakértelmet igényelnek, de különösen eltérnek a szervezet alapműveleteitől, ami érdekes kihívások elé állítja a vezetőket. Végül mindig a vezetés felelőssége, hogy terveik – jelen esetben innovációval kapcsolatban – sikeresen megvalósuljanak. Az innovációval komolyan foglalkozó személyeknek és testületeknek komoly hangsúlyt kell helyezniük ezeknek a kérdéseknek a megértésére és a megfelelő vezetők kiválasztására.
Forrás:
https://www.viima.com/blog/innovation-stats
